Ennek több oka is van:
- alig van időm, ez már eddig is érezhető volt itt is, hisz ritkán tudok csak írni
- úgy érzem, hogy abban a kevés időben is túlságosan az internet, a számítógép uralta már az életemet...
- minden hasznos percet, amit magammal, magamban elmélyülve tölthetnék, amiben fejlődhetnék, elpazarlom...
- most nagy lelki munkában vagyok, és ezt úgy tudom saját magamnak legjobban megtámogatni, ha végre igazán magammal foglalkozom
"Nem gyógyulhatok meg igazán, amíg nem törődök Magammal."
Ez az én egyik legnagyobb problémám: mindig másokkal foglalkozom, ahogy nekem egy picit is jó, vagy jobb, rögtön másoknak akarok segíteni, és a végén nem törődök magammal... Testileg, lelkileg több időt kell szánnom magamra, meg kell tanulnom igazán, őszintén szeretni magam! Ameddig ezt nem sikerül elérnem, addig nagyon lassan fogok haladni, de többnyire inkább egy helyben fogok topogni, sőt néha még vissza is lépegetek, vagy esek....
Ez nagy munka most nekem, nehéz is elfogadnom, úgy érzem, hogy le fogok maradni, lekések dolgokat, pedig ha ezt megteszem magamért, épphogy inkább nagy lépést fogok előre tenni!!!
Nem mondom, hogy időnként nem fogok írni! Edzeni is fogok, terveim szerint minél többet, és sok DDP Yogát. Nem adtam fel semmit, hanem végre még így egy helyben topogva is azt érzem, végre újra látom a fényt az alagút végén... mostanában tévelyegtem egy kicsit... ez pedig annak köszönhető, hogy a gondjaimra csak "tüneti" kezelést alkalmaztam eddig, de most bármily kemény, nehéz, vagy fájdalmas is lesz, mélyebbre nézek, ások magamban. Nem fogom elterelni a figyelmemet magamról: sem tanulással, sem felesleges, időpazarló internetezéssel, sem a többi töltelék "álomvilág"-építő tevékenységgel! Nekiállok végre, hogy igazán éljek, és megéljem magam, hogy leküzdjem a múlt árnyait, amik még most is befolyásolják az életemet!
Kívánom Mindenkinek, hogy sikerüljön ez az út, amin én is vagyok most, mert nagyon megéri! Első sorban magunkért, de aztán hogy kamatoztathassa majd Mindenki, aki körülöttünk él: Gyermekeink, Családunk, Barátaink, szűkebb és tágabb környezetünk.
DE! Most elsősorban MAGAMÉRT!
Köszönöm Mindenkinek, aki olvasott, hozzászólt, támogatott! Remélem, hogy továbbra is találtok hasznosítható bejegyzéseket az oldalamon, és természetesen, ha úgy érzem, jövök és megosztom Veletek is a további tapasztalataimat!
Csodaszép Ünnepeket Mindenkinek, Szeressétek Magatokat! ;-)
Ha arra várok, hogy tökéletes legyek,
mielőtt szeretném magam,
el fogom pazarolni az egész életem.
Már most is tökéletes vagyok itt és most.
Pontosan úgy vagyok tökéletes, ahogy vagyok!"
