:-)

Fat burner - Broken table - Imádom!!!!

Néha szenvedek...

..., de nagyon élvezem! :-) Mármint edzés közben :-) Ma a "Below the belt" volt a választottam, és izzadtam, remegtem, fújtattam, de élveztem! Kicsit visszajött a régi harcművészeti edzések érzése, ott is hasonlóan éreztem magam...
   Az egyik, amit a legjobban imádok DDP edzéseiben, hogy annyira mozgalmas, hogy elkezded, és egyszer csak azon kapod magad, hogy vége. Legyen akár 20, 25, 30, vagy 50 perces program, nincs időd gondolkodni, unatkozni, lenyomod és kész! ;-)
   Ezért is a DDP Yoga az én "lelkitárs" edzésem!! :-)

Újabb vicces DDP videó :-)

És ezt láttátok már?:-))))   (Kattints!)

Nem adtam fel...

.... de a megjártam a mélységes önsajnálat és szenvedés legmélyebb bugyrait...

"Mindenért, ami történik veled, érezhetsz önsajnálatot, 

vagy kezelheted ajándékként is!

 Minden lehet alkalom a fejlődésre, 

vagy akadály, amely visszatart a fejlődéstől. 

Te választasz!!"

Sok szempontból volt ez a nyár új:

• ez volt az első nyaram DDP Yoga-val, 
• idén már 3 "járóképes", igen aktív gyerekem van, tavaly a legkisebb még csak mászni tanult és napközben is rengeteget aludt
• ez volt az első nyaram, ahol tanulnom is kellett, igaz én vállaltam, de egy kihagyhatatlan alkalom volt ez a tanfolyam, és nagyon nem bántam meg, hogy elvégeztem...
• és mivel a gyerekek egyre nagyobbak, és egyre több helyen nyaralnak, táboroznak, rengeteg volt a készülés, koordinálás is.

És lesz ez még így se! :-)

Mindenesetre nagyon kevés időt találtam magamra, sokszor voltam túl fáradt az edzéshez, aztán mikor nem edzettem, szomorú és önmagamban csalódott voltam...

A súlyom nem jött vissza, de azért az izmok egy kicsit visszaereszkedtek.

Megzavarodtam az étkezésben is: tudom magamról, hogy stressz-evő vagyok. Nos, ez a nyár bővelkedett stresszben, számomra. Minél inkább szerettem volna betartani az elhatározásaimat, annál nehezebben ment, és ez is eléggé kétségbe ejtett. 

" A stresszes (stressed) visszafele olvasva desszert ;-) "

Most egy új munkába szerettem volna fogni, de rájöttem, hogy a magammal való megbékülés még nem sikerült, még nem vagyok jól a bőrömben, és még nem találtam meg az egyensúlyomat, és így nem tudok teljes értékűen adni másoknak. Már megint ezt csináltam-csinálom magammal: annyi mindennel és mindenkivel foglalkozom, hogy magamra nem jut idő, energia, figyelem...

• A gyerekektől biztos nem fogom elvenni!
• A párkapcsolatom is ápolnom kell, innen sem lehet lecsípni, mert a lehetőségek 3 gyerek mellett már eléggé lecsökkentek... :-)
• Ezeken kívül nagyon sok időt töltött ki a házimunka (ezen már segítettem, felvettem egy takarítónőt), a tanulás (ennek a valódi tanulás része véget ért, de munkám azért még van vele).
• A pihenés az pihenés, fontos része a kiegyensúlyozottságnak, a megfelelő idejű és mennyiségű alvás is hozzájárul a fogyás sikerességéhez, így az nem kihagyható! :-)

   Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy évig még mindenképp itthon vagyok a legkisebbel, és az elmúlt 7, babázós évem alatt nekem még nem volt egy olyan évem sem, hogy ne tanultam volna valamit,  csak a gyerekekkel foglalkoztam volna, meg a háztartással. Most van itt a lehetőség, hogy egy évig igazán magamra is koncentráljak!

"Itt vagy!"

   Amivel tehát ebben az egy évben igazán segíthetek magamnak, ha most még nem fogok bele aktív, pénzkereső tevékenységbe, hanem átadom magam Önmagamnak (a gyerekmentes órákban), és amúgy pedig élvezem a Legkisebbel az óvoda előtti utolsó, itthon töltött évét, a nagyobbakkal való sok program, ide-oda rohangálás mellett.

   Azt hiszem nem fogok unatkozni! ;-)

Az önmagamra szánt időben pedig elsőbbséget fog élvezni a DDP Yoga, az önismeretem fejlesztése, a stresszkezelési hatékonyságom növelése és az önmagam elfogadásához vezető út megtalálása. Nem kis feladat, azt hiszem! ;-)

És mindehhez mire van szükség még? Időmenedzsment, időmenedzsment, időmenedzsment!!!! :-)

Ja, és ma Fat Burner volt a terítéken! :-)

Már csak 12 nap...

... és levegőhöz jutok, azaz lesz egy kis "én-időm" is! A káosz tetőfokára hágott  nálunk, a gyerekek veszekednek, rendetlenek és rendetlenséget hagynak, amerre járnak... A stressz-szintem az egekben...
Így most ráálltam a Red Hot Core-ra, csak 13 perc, nem megcsinálhatatlan, és mégis teszek magamért!

Közben pedig várom az ovit és a sulit, így:

Bocsi gyerekek, nekem már elég volt a nyári szünetből... (amúgy nekik is... :-) )

Kihívás...

...elé állítottam magamat, ugyanis a gyerekeket elég sokára sikerült lefektetni, nagyon fáradt voltam, de mindenképpen szerettem volna edzeni ma. Így gondoltam, ha lúd, legyen kövér: a Below the belt-et választottam, gondolván, hogy maximum abbahagyom, ha nem megy...
Hát...kicsit dülöngéltem, kicsit szédelegtem, meg ásítoztam is egyet-egyet, de megcsináltam!! :-)

"Ha sohasem méretteted meg magad,

sohasem tudod meg, mivé is válhatnál..."

Néha jót tehet, ha megméretettjük magunkat, mert nagyon jól eső érzést, és további lendületet tud adni a sikerélmény!!! Éljenek a kihívások! :-)

"Vállald a kihívást, és élvezd!"

"Ne a kihívásokat korlátozd, 

hanem a korlátaidat hívd ki!"

A mai edzés...

.... Energy volt.

   Próbáltam minél jobban a légzésre koncentrálni, mivel tudom, hogy ha az megvan, akkor a pulzusom is a megfelelő tartományba kerül. ( Persze a dinamikus ellenállás is kell hozzá, de a légzés sokat dob rajta!).
Mindezt azért, mert már hónapok óta pulzusmérő nélkül vagyok. Először úgy tűnt, hogy csak lemerültek az elemek. Aztán mikor még elemcsere után sem működtek, és itt helyben nem vállalták a javítást, elkerült a Timex szervízbe, Budapestre, ahol hónapokig ültek rajta, és mint kiderült egy elemcserét(!vadi új elemek voltak benne, és ragaszkodtak hozzá, hogy le vannak merülve!!) és egy újraindítást végeztek rajta, mindezt persze szép summáért... :-O
   De a lényeg: hétfőn már újra tudom használni!!! :-)

Mára ennyi, jöhet a jól megérdemelt pihenés! :-)

Élek és virulok :-)

És edzek! :-) Sokszor megállok, és elgondolkodok, hogy miért is edzek?
Mert persze, hogy le szeretnék fogyni, egészséges szeretnék lenni, csinosabb a férjemnek és persze magamnak is. De ha csak emiatt edzenék, mozognék, akkor az már régen rossz lenne, és valószínűleg előbb-utóbb el is tűnnék a süllyesztőben... Aztán újra felkapaszkodnék egy idő után, találnék egy új, kecsegtető edzést, mozgást, egy ideig lelkesen csinálnám, aztán megint lecsúsznék...
Mint a diétáknál: jojó-effektus!

"Ösztönözz: oszd meg a kedvenc edzéseidet (és hogy miért szereted)"

   Az igazán jó ok az edzésre, mozgásra (persze a fentiek sem mellékesek)az, hogy az ember valóban élvezi azt, amit csinál, jól érzi magát közben, és utána is. Jó érzetet ad a magával való törődés, de az is, hogy olyan edzést végezhet, ami nemcsak hogy a közben termelődő endorfinok hatására tölti el jó érzettel, de már akkor is, amikor tudja, hogy hamarosan nekiállhat, csinálhatja, vagy akár csak a gondolat, hogy az élete része egy olyan mozgásforma, amit a magáévá tudott tenni, a mindennapjai, az élete, és a gondolatai része.
Talán ezt érezhetik a sportolók is? Nem tudom, de én ezt érzem a DDP Yoga-val!

   16 éves koromig nem sportoltam semmit az iskolai tornaórán, és a bringázáson kívül. Eszembe se jutott, hogy kéne... Aztán az első edzés, ami megfogott, csak úgy szembejött velem, nem én kerestem, sőt eszembe se jutott volna keresni, főleg nem egy harcművészetet. Ez volt benne a jó: hogy a mozgás élvezetéért, öröméért csináltam, miután az első, bemutató órán kipróbáltam. Szinte azonnal megtáltosodtam a tornaórán is. Jobb jegyeim lettek, kitartóbb lettem és magabiztosabb. Sőt, talán nem túlzok, ha azt mondom, boldogabb is lettem.

"Felelős vagyok a saját boldogságomért."

   És azóta is ezt az érzést kerestem, mikor kipróbáltam különféle mozgásformákat. Volt is olyan, ami hasonlót adott, de mégsem maradtam meg mellette, mert a fő célom már a fogyni vágyás volt, és sokszor nem a mozgás öröméért mozogtam, csak "kényszerből"...
   Mikor a DDP Yoga szembe jött velem (mint annak idején a harcművészet), szintén a fogyás lebegett a szemem előtt, de az első edzések után rájöttem, hogy imádom!!! :-) Jó csinálni, alig várom, hogy nekifoghassak, és jól éreztem végre magam a bőrömben, mert tudtam, hogy nem fogom abbahagyni, és ha nem hagyom abba, akkor előbb, vagy utóbb elérem a célom is, de addig csak élveznem kell az életet DDP Yoga-val megfűszerezve! Már a tudattól, hogy a DDP Yoga az életem része, magabiztosabb lettem, jobban éreztem  magam a bőrömben, mikor még semmi sem változott meg rajtam, és izgatott várakozással telt minden napom, amíg eljött az edzés ideje. Utána pedig az endorfinon kívül büszkeség és megnyugvás töltött el, hogy aznap is tettem magamért. :-)

"Ne várj a célod eléréséig azzal, hogy büszke légy magadra!

 Légy büszke minden egyes lépésnél, amit a célod eléréshez megteszel!"

   Bevallom, az izgatottság érzése azért már csökkent a kezdetek óta, de a lelkesedésem nem! Ugyanúgy imádom ezt a mozgásformát, és ugyanolyan jó érzés minden egyes alkalommal megcsinálni a kedvem szerint kiválasztott, " jó ismerős" programot.
   Ma ez éppen  Fat burner volt. Megunhatatlan, nekem... Kívánom, hogy mindenki találjon magának hasonló, szívbéli mozgásformát, legyen az a hastánc, a hegymászás, vagy a görkorizás. :-)

"És jól vagyok! :-)"

Kezdőknek olvasásra ajánlom! ;-)

Gyakorlatok leírása magyarul I.

Húzós nap

"Ha a napnak vége, engedd el. 

Ne foglalkozz azzal, mit lehetett vagy kellett volna még tenned!

A holnap egy másik nap, és egy másik esély."

Felkeléstől estig nem volt ma megállás. A nyári szünet csak az iskolának és az óvodának pihentető... :-) A gyerekek már kezdik is hiányolni, nehezebben találják fel magukat, így sokkal több figyelmet igényelnek.
A kedd lett a takarítós napom: ilyenkor jön a segítségem, és együtt csináljuk meg a munkát: gyors és sokkal jobb, mint egyedül!! ;-)
Végül az edzés estére csúszott, de nagyon vártam már, fáradtság ide, vagy oda! Fat burner volt a mai program, ömlött rólam a víz, és egyszerűen imádom!!! :-)
Most pedig pihenés!!!

Végre...

... kezdem összeszedni magam, és ez nagyon jó érzés!!! Ma volt egy 12 perces PACE edzésem az elliptikus trénerünkön (férjem ajánlotta), aztán jöhetett az Energy! Csak 35 perc! Egy nap ~2,5%-a! Végre úgy tudtam belevetni magam megint az edzésbe, hogy nem éreztem, valami mást kellene épp csinálnom: pl. tanulni, takarítani, főzni, stb. ....

   Sokszor hallottam már, hogy csak elhatározás és akarat kérdése az edzés. És amikor lassan egy éve rátaláltam a DDP Yoga-ra, én is úgy éreztem,, hogy addig csak kifogásokat gyártottam. Persze akkor nagyon ráértem. Gyerekek oviban, suliban, a pici napközben kétszer aludt még, szabad időm volt, mint a tenger. Most viszont, az elmúlt 7 hónapban, azzal, hogy bevállaltam egy tanfolyamot, amire nem csak eljárni kellett, de bizony alkalomról-alkalomra készülni-tanulni is, eléggé lekorlátoztam magam, keveset edzettem, a blogolás pedig szinte luxusnak tűnt. És akkor én még itthon vagyok a legkisebbel... MI van, ha valaki dolgozik, tanul, és családja van?? Nem mondhatjuk, hogy csak akarat kérdése, hogy megoldja az edzést is! Bizony nagyon nagy összeszedettséget, tervezést és segítséget is igénylő feladat, hogy egy dolgozó anyának jusson magára is ideje. Rendszeresen.

"Megtanultam, hogy bármit megtehetünk, de nem mindent... 

legalábbis nem egyidőben.

Szóval gondold át a fontossági sorrendedet, de

ne abból a szempontból, hogy milyen tevékenységet csinálsz, 

hanem hogy mikor csinálod. Az időzítés a legfontosabb!"

Nekem most szerencsém van: még itthon lehetek a kicsivel, így több a saját kedvem szerint beosztható időm. Kitartást kívánok minden Anyának, és hogy találják meg sikeresen a módját és idejét a magukkal való törődésnek is! Mert tényleg megérdemeljük, sőt szükségünk van rá!

"Ha fontos számodra, megtalálod a módját. Ha nem.... 

találsz kifogást. Találj időt Magadra!"

És itt tenném ehhez hozzá, hogy nagyon meg tudom érteni azokat, akiknek egyszerűen tényleg nincs szabad idejük és energiájuk magukra. Van olyan ismerősöm, aki örül a nap végén, hogy él, és alhat pár órát a következő roham előtt... Szóval nem szabad senkit beskatulyázni és elítélni...Inkább támogatni, segíteni!!

"Senki sem tökéletes, és senki sem érdemli meg, hogy tökéletes legyen. 

Senkinek sem könnyű, mindenkinek megvannak a maga nehézségei. 

Soha nem tudhatod, min mennek keresztül épp az emberek.

 Szóval állj meg egy percre, mielőtt ítélkezel, kritizálsz, vagy gúnyolsz másokat.

 Mindenki harcolja a maga harcát!"

"És most, hogy nem kell tökéletesnek lenned,  végre jó lehetsz!"

....

Nagyon eleresztettem magam edzés terén... A képzés minden erőt és időt kivett belőlem, így sajnos hanyag voltam :-( Aztán az elmúlt három hétben még letudtunk egy esküvőt + 1 hét nyaralást, valamint az ezekre való készülődést, így nem unatkoztunk! :-) Most pedig már alig várom, hogy megint több időt tölthessek Magammal!! ;-) Testi és lelki szinten is! Szeptembertől könnyebb lesz,de persze nem fogok addig várni, holnap aktivizálom magam, már tényleg alig várom!!!!

Időmenedzsmentemet segíti, hogy végre rászántam magam, és felvettem egy segítséget a takarításhoz, ezzel sok időt és energiát megspórolva.

Dúl a nyár, rengeteg a gyümölcs és a zöldség a kertünkben, így nincs akadálya az egészséges táplálkozásnak sem. Most már csak az akaratomat kell összeszednem, visszatalálni helyes útra. Bevallom: letértem. Fáradt voltam, időhiányban szenvedtem. De nem adtam fel!!! Itt vagyok, és folytatom! El nem rontottam semmit: a hasizmaim egy kicsit visszaeresztettek, 2 kiló visszakúszott, de most folytatom az utam, és már alig várom. És üssön agyon valaki, ha megint képzésre akarok menni!!! Most magammal kell foglalkoznom végre, ahogy tavaly ősszel elkezdtem. Amíg itthon vagyok a legkisebbel, addig tehetem ezt meg így.

Hajrá Nekem és Nektek is! :-)

Egy kis emlékeztető: