Ön-szabotázs. Voltam egy szuper pszichiáter szuper előadásán. Ő használta azt a szót, és úgy éreztem ( és gondolom nem csak én voltam így), hogy rólam beszél, arról, ami velem történt-történik....
Mostanában sokat olvastam. A végére rájöttem, hogy túl sokat is. Mert szuper könyvek jöttek az utamba, gazdagodtam általuk, de csak egyre rosszabbul éreztem magam, ahogy egyre "okosabb lettem", egyre jobban tudtam, hogy kéne változtatnom, de mégsem voltam képes megtenni magamért a szükséges lépéseket.
Most megpróbálok újra inkább a tettek mezejére lépni. Már ez is nagy haladás, hogy újra írok ide, mert hónapok óta be se kukkantottam.
Az edzés szó szerint minden nap eszembe jutott: "most lenne időm, megcsinálhatnám..." és nem tettem. Ön-szabotázs! "Ezt nem kellene megennem!" és mégis megettem. Ön-szabotázs! "időben le kellene feküdnöm!" de nem tettem. Ön-szabotázs! stb. Miért? Ennek is megvannak az okai, lelki szinten, amit egyre jobban értek, és így talán előre is tudok lépni végre.
Ma beléptem ide. Holnaptól pedig újra aktívabb leszek itt, az edzésben, és a táplálkozás betartásában is. Elég volt az ön-szabotázsból! Nincs kifogás, végre eléggé kell szeretnem magam. :-)
Megnéztem pár új videót is. Íme egy inspiráló történet:
Sőt, most azonnal edzek egyet, miért is ne???? Aztán irány az ágy! ;-)
BANG!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése