2014. január 20., hétfő

Workout 55.

   Vannak olyan napok, amikor egyszerűen nem fér be a napközbeni programba az edzés. Még jó, hogy ilyenkor ott az este! ;-) Ma és holnap egyedül vagyok a gyerekekkel, így először letettem őket, és utána jöhetett is a DDP Yoga! :-)


   Ma a Fat burner-t csináltam meg, nagyon komfortosan érzem már magam edzés közben. Érzem a testi korlátaimat, de azt is tudom, hogy változtatni tudok rajta, mert már az elmúlt két hónap alatt is sokat sikerült!
Lehet, hogy először nehéz nekiállni, és vannak pontok, amikor az ember elkedvetlenedik (nekem eddig nem volt szerencsére!!!), de annyira megéri kitartani!!!! Ha csak belegondolok, hogy mit sikerült elérnem két hónap alatt, és ehhez még hozzáadok négyet, vagy hatot.... Merjem elhinni?? Amikor már olyan régóta szeretnél valamit, és most elérhető közelségbe kerül, az olyan hihetetlen, de hatalmas erőt tud adni a kitartáshoz!!


 "Ha meg tudod álmodni, akkor meg is tudod valósítani!"

   Most érzem csak igazán annak az igazságát, hogy "amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra". Miért? Minek tovább várni, mikor már ma tehetsz magadért? Nem kell hozzá hétfő, vagy hónap elseje, vagy tavasz eleje, erre nem lehet kifogás! Aki tenni akar magáért, az kezdje el ma, most!  Ehhez persze kell valami nagyon inspiráló, motiváló is. Én is sokáig tudtam sorolni a kifogásokat: "fáradt vagyok; olyan régen ettem ilyet, csak még egyszer; annyira elfoglalt vagyok; nincs rá pénzem, időm; pedig én igazán mindent megpróbálok"........
  Most már látom, hogy nem volt igazam, pedig akkor úgy éreztem... Jogosnak éreztem a kifogásaimat, és hitelesnek. Most pedig, 2 hónapnyi elkötelezett és lelkes DDP Yogázás után már tudom, hogy nem voltak azok... DE! Ehhez találkoznom kellett a "szívem-csücske" mozgásommal, életmódommal, azt hiszem érnem is kellett, és meg kellett találnom a magamhoz visszavezető út kezdetét. Most haladok magamhoz, érzem, hogy közeledek, hogy egyre jobban szeretem magam.

"Egy év múlva azt fogod kívánni, bárcsak elkezdtem volna egy éve!"

   Sokáig nem értettem azt, amit sokan tanácsoltak: fogadd el magad így ahogy vagy, és akkor majd biztosan le tudsz fogyni. "NEM, ÉN NEM AKAROM ÍGY ELFOGADNI MAGAM!!!" Így éreztem magam. Azt hittem, az elhízottság elfogadása az beletörődést jelent az elhízottságba. Most már tudom, hogy nem a túlsúlyt, hanem a helyzetet kell tudni elfogadni, amibe kerültünk. "Oké, így alakult, de most már változtatok rajta, a kezembe veszem az életem, a testem és lelkem jól-létét!"

"Urald az életed/ tartsd kézben az életed"

   Pont a napokban olvastam a DDP Yoga közösségi oldalán: "My history will not be my destiny" - azaz " A múltam nem lesz a végzetem"   - mondta Jake "The Snake" Roberts, DDP egyik régi birkózó bajtársa. Ezt most nagyon igaznak érzem magamra is. :-)


"Mindig tudd, hogy a jelenlegi helyzeted nem a végső! A legjobb még csak most jön! ;-)"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése